Biztos vagyok benne, hogy sokan vagyunk ezzel így, ahogyan Benedek: ha utazás, akkor alvás :) Tényleg gyorsabban telik úgy az idő, vagy legalábbis úgy tűnik, hamarabb érünk oda/haza. Mondjuk annak aki vezet, nem biztos, hogy nagyon kellemes, ha körülötte mindenki alszik, szerencsére nálunk a férjem jól bírja, nem csak a vezetést, hanem azt is ha alszunk... Én már másképp vagyok, ha nekem kell vezetni... talán ezért is vezetek ritkábban :P
Adrienn rétegezős WS-én sem nagyon alkottam, valahogy nem szállt meg az ihlet... :) nem is tudom miért, talán a túl sok impulzus miatt, vagy az hogy az előző oldalaimmal sem voltam még teljesen kész. Vagy inkább az, hogy nagyon jó volt nézelődni, hogy ki hogyan és mit alkot, meghát a kirakott albumokhoz is többször visszatértem, nézegetni.
Az igaz, hogy megpróbáltam ekkor is alkotni, kiraktam magam elé a fotókat, és a háttérkartont is kiválasztottam, de végül ezt is itthon csináltam meg:
Először a kék papírra fehérrel bélyegeztem - négyfajta bélyegzővel -, ami itt a fotókon nem nagyon látszik, de élőben olyan kis finom rajzolta van. Tetszik! :) Kicsit pacáztam is, no és raktam néhány réteget. Nem sokat, de ez is több mint amennyit általában szoktam. Tetszett Adrienn felhajtogatós ötlete, én is felhajtogattam a papírcsíkokat... és örömmel töltött el, amikor azt mondta, hogy nem kell teljesen leragasztani a dolgokat, elég ha a közepére teszünk egy kis ragasztót. Nos én eddig is sokszor csináltam ezt, igaz, nem a rétegezős technika miatt, hanem mert így a legkönnyebb visszaszedni ha nem tetszik valami :) A címválasztással most is - mint annyiszor - bajban voltam, végül ez lett: "Neked az utazás = alvás" (a "Nekem a Balaton a Riviéra" mintájára... :P)
Itt is kihajtós a kép, mert ez a két nagy fotó nem fért volna el másképp. Utólag merült fel bennem, hogy talán jó lett volna dupla oldalban gondolkodni... No majd legközelebb... (bár még sosem csináltam dupla oldalt.) A kommentben a Benedekkel kapcsolatos utazási sztorijainkat írtam, jó lesz majd visszaolvasni, már most is nevettek, ahogy felidéztem őket. Sajnos csak kevés maradt meg az emlékezetünkben, pedig tuti hogy sok mókás történet volt. Kár, hogy nem jegyeztük fel anno a többit is, mostmár csak azokat tudom lejegyezni, amikre emlékszem/szünk... nos igen, ilyenkor sajnálom, hogy 10-15 évvel ezelőtt még nem scrapbookoztam... Persze nem is tudtam, hogy létezik :(
Ezen a közelin egy kicsit jobban látszik a fehér pecsételés:
Szuper volt ez a workshop és hozzá a készlet is, köszi Adrienn!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése