2013. július 20., szombat

1. workshop - Napköziben

Az első WS háziasszonyai Rika, Veka és Nóri voltak. Csodás inspirációs alkotásokat mutattak, és ez a festék is nagyon jópofa! Ott a táborban annyira jutottam, hogy megfestettem az alapot és kivágtam a keretet a zöld betűs papírból a megfestett lap köré, ééés itt meg is álltam. Mert ugyanis a fejembe vettem, hogy varrógéppel akarom levarrni a keretet. Miért is ne, hogy olyan dolgot akarok, ami ott nem áll rendelkezésre... :) Így hát ezt az oldalt szépen elcsomagoltam, és abban maradtam magammal, hogy itthon befejezem. Ilyen lett:


Nem teljesen vagyok elégedett vele, mert kicsit megint túlzsúfoltam, de egyébként meg nagyon jó volt írni a festett alapra a fehér tollal! Szóval asszem, máskor is fogom használni ezt a festéket, mert jobban fog rá a fehér toll mint a sima fekete lapra. (Nem is hittem volna!) És mivel jó volt rá írni, így beindultam... jöttek a gondolatok, hogy még ezt is, meg ezt is ráírom :) Hát elég sok szöveg lett! Remélem MAAAJD el fogja olvasni az unokám (ha majd lesz) - a fiam sajnos most még lusta hozzá -  mert azért írtam, hogy legyen az utókornak némi fogalma arról a korról és a napközis létről... :)

Két kihajthatóságot is tettem rá, mivel az egyik fotó hátulján az akkori kézírásommal van a névsor, a másik dolog meg egy kis rajzocska, amit igen sokat rajzoltunk abban az időben (alsós koromban :) Talán emlékszik még rá valaki: "Volt egyszer egy tulipán, tulipánból paprika..." Elég együgyü kis versike, de szerettem :D (a versike mondása közben ki kell hajtogatni a lapot. Azért a hátuljára ráírtam, hátha nem emlékszem már majd rá, amikor el akarom mesélni :O bár most azt gondolom, sosem felejtem el, mivel még ma, harmincvalahány év elteltével is tisztán emlékszem :P ) A kis fehér papírt, amire rajzoltam, összehajtogatva csak betolom a levarrt papír alá, épp jól megtartja! 

Ja igen és van még ott egy rajzocska, az "elefánt", amit mások macskának is rajzoltak... én most nem rajzoltam meg a poénját, pedig a fiam kérte hogy "anyaaa, rajzold még oda azt is, ahogy pottyant". (Ezek szerint ez nem is kifejezetten akkori dolog, ők is rajzoltak ilyet még pár éve is, ahogy most megtudtam tőle) Na szerintem ez lesz az, amit majd Ő mesél el a majdani unokáimnak...


2 megjegyzés:

Tipitá írta...

Ez nagyon jóóó! Még nem olvastam végig, de fogom! Az oldal ránézésre nagyon megfogott! :)

ivi írta...

Köszi! :) Nem is hittem volna hogy ez is többeknek fog tetszeni, mivel olyan sűrű lett... De talán épp azért :D Mindenesetre örülök, nagyon!