Szegényke Benike

No itt ez a másik oldalam, amin a fiam reklamálta a virágot :)

2007-ben a balatonfüredi nyaralásunkon készült a fotó. Elég "beteges" nyaralás volt: neki végig be volt gyulladva a szeme, az orra alatt is megsérült, engem pedig elkapott egy nyári vírus, úgyhogy 2-szer is voltunk az orvosi ügyeleten az 5 napos nyaralás ideje alatt. Legalább megláttuk, milyen ott az orvosi rendelő. Nem rossz (a mi itthoninkhoz képest :) Szerencsére csak az utolsó 2 nap tetőztek a gondok, az idő is addigra romlott el, úgyhogy azért az első 3 nap alatt jól érezhettük magunkat a Balaton mellett.
A komment:

Felhasználtam: BG papírok, barna és fehér akvarellkarton, Maya Road chipboard Rikától (KÖSZI!), mintás milton=Rayher, s.k. horgolt virág, levélmatrica, varrás, gomb

Erre a horgolt virágra mondta a fiam, hogy "Anyaaa, nem kellett volna!" És címnek is azt szerette volna, hogy : "MENEKÜLT"

Viszont én vagyok az alkotó és éltem az alkotói szabadságommal. :D Egyébként nem is mutatom már meg nekik, amíg készülés alatt vannak a művek, csak ha már minden fel van ragasztva, mert akkor folyamatosan változtatgatnom kellene az elképzelésemet :)))) Úgyhogy ez van, így kapja meg az utókor :)

Köszi, hogy itt jártál!

Egy oldal a nyaralásunkról

Kicsit félve teszem közzé legújabb oldalamat, mert mostanában a scrap.hu-n olyan különlegesen szép és technikás hagyományos oldalak készülnek, hogy azokhoz képest, úgy érzem, az enyém eléggé kezdetleges.

Ahogyan korábban már írtam, az idei nyaralásunkon csapnivaló időjárást sikerült kifognunk. Nem sok fényképet készítettünk, egy albumot nem is tudnék belőlük összehozni, de néhány oldal azért talán lesz. Ezt a 3 képet azért szkreppeltem meg, mert tetszenek Gréta ruháinak a színei, meg azért is, hogy megörökítsem az utókor számára a júliusi őszt, amit az alatt a néhány nap alatt megtapasztaltunk.
Az őszi szineket nem társítottam az őszi időjáráshoz, mert akkor, mikor elkezdtem az alkotást még javában nyár volt és eszembe sem jutottak az őszi szinek, meg egyébként is : Gréta ruhájához sem illettek volna. Háttérként megint nem sav- és ligninmentes lapot használtam, mivel nem volt ilyen lilás-kékes scrappapír a készletemben és a webáruházakban sem találtam ide illőt. Úgyhogy egy szitakötő-mintás TESCO-csomagolópapír - amit már vagy 1 éve megvettem, mert nagyon megtetszett a csillogó-színjátszóssága, de mostanáig kellett várnia sorsának beteljesülését - és a CANON oldaláról nyomtatott világoskék lap lett az alap. Mindezeket felragasztottam egy kartonra, így kellő merevséget kapott a hátterem. A főcím sötétékét színe valójában SÖTÉTLILA!!!, ami nagyon jól passzol Gréta lila pólójához. Nem értem miért csinálja ezt a gép, a többi szín ugyanis teljesen megfelel a valóságnak, ez viszont nagyon nem!!???
A képek alatti lila alátét fotokartonból van és kékkel nyomdáztam rá mintákat, mintha keret lenne körbe. A komment alapja, a fa törzse és az indák is ebből a lila kartonból készültek, ezekre fehér lakkfilccel rajzoltam, illetve fehér tintával nyomdáztam.

A kommentben "röviden" összefoglaltam a 4 napos nyaralásunkat, sajnos nem sikerült elég rövidre, mert a kisfiam azt mondta: "Anya ez olyan sok, hogy nincs kedvem elolvasni". És nem is olvasta el! Remélem az utókor majd azért másképp értékeli! Szóval az e 3 képhez tartozó történés a kommentkártya tetején vagyon megírva, az előzmény és az utóhang pedig az alóla kihúzható kis lapokon. Én - naivan -azt gondoltam, milyen izgalmas lesz majd, így követni a folyamatot, de Benedek kritikája visszarántott a valóságba, és ráébresztett, hogy a jövőben jobban tömöríteni a gondolataimat. Ezen sajnos már nem tudtam változtatni, mert akkor már 98%-ban készen volt, amikor Beni lektorálta.
A mintás lila virágok DaisyD-sek, a fa virágai sötétlila flitterek, 2-nek a közepén Rayher-miltonkapocs van, 2-nek pedig félgömb-gyöngyök vannak (a Müllerben vettem)

Íme két makro-felvétel:)

Az indákat sk. rajzoltam és kisollóval vágtam ki, művészkéssel még nem mertem nekiállni, de lassan annak is eljön majd az ideje (de lehet, hogy mégsem: külföldi blogokon láttam olyan oldalakat, ahol ennél jóval szögletesebb vágások voltak, és nagyon jól néztek ki. Persze ott az egésznek megvan az a fajta stílusa, én viszont egyenlőre a pontosságra törekszem, bár lehet, hogy ezt a kényszert le kellene vetkőznöm...)

Ezt a fát csak azért tettem ide, mert olyan üres volt ez a sarok, amikor viszont kész lett, és a flitterek is felkerültek, meg a papírvirágok, úgy tűnt, hogy a kép balra billen. Akkor tettem fel a bal felső sarokba a 3 lila félgömböt, meg az indákat. Hát így dekázgattam a díszekkel, és végülis annyira nem vagyok megelégedve a végeredménnyel, mert nekem egy kicsikét giccses, meg eléggé túlzsúfolt, és cseppet gyermeteg is, de a szinei nagyon tetszenek. Legalább.

Köszi, hogy benéztél, szép napot!

Hazaérkeztünk

tegnap. A "NYARALÁSBÓL". Eredetileg úgy volt, hogy ma jövünk, de annyira rossz lett az idő, hogy már nem bírtunk tovább a szobában kuksolni. Pedig minden olyan jól indult... Azt persze tudtuk, hogy nem lesz egy verőfényes nyaralás, de azért egész-napos esőkre nem számítottunk. Gondoltuk, ha nem fürödhetünk egész hétem, majd körbekirándulgatunk. Vasárnap és hétfőn egy kicsit azért "napoztam" meg fürödtünk is, a szálloda medencéjében, szerdán pedig a tóban (Hévíz) szerettünk volna fürdőzni. Mert vasárnap az időjárásjelentésben még azt jósolták, hogy a hét elején lesz rossz idő, ezért terveztük így, hogy szerdán - hét közepén - már javul annyira, hogy mehetünk a tóba. Hát nem javult. A fiam és a férjem fürödtek még aznap is: esőben, 12 fokban, de Gréta meg én egész nap TV-t néztünk meg aludtunk. Végülis ez is egyfajta pihenés... (Engem speciel, naggyon-nagyon idegesített) Aztán megelégeltük a rossz időt, a sok semmittevést (mert kirándulni sem lehetett, az eső vízszintesen esett!) meg a sok evést (svédasztalos reggeli és vacsora!), és hazajöttünk. Persze tudtuk, hogy jön a jó (azaz jobb) idő, és mire hazaérünk minden megjavul, de már nem volt maradásunk. És egyébként is, pénteken amúgy is jönni kellett volna. (Amúgy itt nálunk ma sem volt nap, pedig azt jósolták, de gondolom Hévízen már lehetett napozni)

Hazafelé viszont - legalább én - kárpótolva lettem: sikerült a családdal elfogadtatni, hogy térjünk be a Duna Házba, a Rayher-be!!! Hááát az tényleg nem semmi hely! El tudtam volna tölteni ott egy fél napot (mint oly sokan mások!), de nem lehetett, mert így is nagy kegyben részesültem, hogy eljött velem ODA a család. Ígyhát: gyorsszétnézés+gyorsvásárlás= kb. fél óra alatt letudtam! És az a furcsa az egészben, hogy nem bántam meg semmit, mármint azt nem bántam meg, amiket megvettem, és azt sem bánom, amiket nem vettem meg. Merthát sokmindent tudtam volna még, de a pénzt is számít, ugyebár! Úgyhogy a család kellemesen csalódott, nem is számítottak ilyen gyorsaságra. A baj csak az lett, hogy Pestről kifelé akkora dugóba jutottunk - nem vagyunk mi ehhez szokva, egyébként lehet, hogy nem is volt olyan hatalmas - szóval tök ideg volt mindenki - rajtam kívül- hogy mikor érünk már az M3-asra. Én meg csak ábrándoztam a cuccokról magamban és közben furdalt a lelkiismeret, hogy mindez miattam van... De ŐK egy szóval sem hibáztattak. Olyan jók hozzám!

Nos itt a szerzeményem:

És így, hogy nyertem 1 napot, meg ogy a Rayher felpiszkálta a scrap-énemet, végre befejeztem egy rég elkezdett oldalt. Korábban írtam már egy "görög"-oldalról, de nyomtató híján nem csináltam még meg. Hát, nyomtatóm azóta sincs, de már nem várhattam vele. Ígyhát kézzel írtam a címet, a kommentet meg egy sima - és nem görög, mint ahogy eredetileg akartam - betűtípussal nyomtattam ki (az irodában, már hetekkel ezelőtt :). Az új virágokból is tettem fel, meg a szegecselő-lyukasztó kalapácsnak is nagy hasznát vettem (nem is tudom, hogy élhettem eddig nélküle :) !) Hát íme:

A képek a tavalyi nyaralásunkon készültek, én aznap épp beteg lettem - valami mindig összejön ha mi nyaralunk- ezért nem vagyok rajta (apa meg fényképezett:)

És itt egy részletfotó is, bár nem annyira közeli, mint szeretném, mert akkor nagyon homályos szokott lenni (vagy a géppel van a baj, vagy lehet hogy inkább velem).

És OTT az első "igazi" virágom! A közepén lévő miltonkapcsot akrilfestékkel festettem, meg a másik - sötétkéket is - azt már nem mertem venni a Rayherben, így is elég sokat költöttem... Majd legközelebb... merthát oda vissza kell menni, muszáj...