Két oldal...

... ami nem most készült, hanem az év első felében, de eddig még nem mutattam meg itt senkinek, mivel nem is nagyon blogoltam. No de most itt vannak :))))

Íme az első:

"Aludni kéne mármost..."

ezt a címet adtam neki, gyermekeim egyik kedvenc dala (verse:)). Sokat énekeltem nekik, és később már együtt is énekeltük. Ez az oldal tulajdonképpen egy liftelés, itt az eredeti:

Sajnos nem tudom ki az alkotója, mert ezt még anno, szkreppelésem kezdetén nyomtattam ki, és nem tettem hozzá semmiféle kommnetárt. Igazából úgy készültem, hogy majd a lányomról csinálok egy ilyesmi oldalt, de végül ez lett belőle, a kisfiam pislogós képét szkreppeltem meg. A filcpillangót a Hobbyművészből rendeltem 1-2 éve, a betűket a scrapbook.hu-tól rendeltem, a többi hozzávaló semmi különös, a papír is már régóta itt van talonban, sokáig tartogattam, sajnáltam felhasználni, mint annyi sok más szkrep-cuccot :) de aztán egyszercsak ráeszméltem, hogy nincs mire várni, nem kell a MAJD-ra készülni, mert a nagy várakozásban elveszítem a jelen lehetőségét. Úgyhogy belevágtam, és körbevágtam, és egy darabját felragasztottam. (A másik része a lapnak, viszont még mindig itt várakozik a fiókban :) remélem, nemsokára lesz egy újabb hivogató kép hozzá :))

És itt a másik:

"Anyukám + én"    Több képen :)

Anyukám egy tündéri lény, jobb anyukát kívánni sem lehet :) 29 évvel idősebb nálam, ami az én korosztályomban nem is kevés, ám abban az időben, amikor én voltam kamasz, ő sokkal-sokkal felvilágosultabb, megértőbb és engedékenyebb volt a barátnőim anyukájánál. Tini koromban egy rövid ideig én is lázadtam, de aztán hamar rájöttem, hogy semmi szükség rá, mert anyukám annyira jó fej, hogy nincs értelme, mert vele mindent meg lehetett beszélni (Apukám egy kicsit már más tészta volt.:)))) Szóval leszámítva azt a 1,5-2 évet az életünkbő,l igazán harmonikus volt a kapcsolatunk és bizony most is az! :) Úgy örülök, hogy Ő az anyukám! 

A papírok a scrap.hu kit klubjából vannak, ezeket is sokáig tartogattam, mert olyan szépnek találtam őket, hogy nem akartam beléjük vágni... Aztán jött egy gondolat, és ez lett belőle. Talán picit túlzsúfolt (a családom ezt mondja), de én mind a 3 képet rá akartam tenni... hogy látszódjék a kronológia :)

Részletfotó:

 

Ketten rózsaszínben

Timcsoca kihívására készítettem ezt az oldalt:
És egy részlet közelebbről:

Felhasznált anyagok: papírok: K&Company és Rayher, texturált karton; miltonkapcsok: Rayher és SBK; papírvirág: SBK; szív gomb: SBK; horgolt virág: saját; tortapapír; mintalyukasztók; barna és bordó folyékony kréta

Nem bonyolítottam túl a techikai megoldásokat, mert kb. 5 napja kezdtem hozzá, és hát nekem ennyi idő (5 késő délután) nem sok mindenre elég. Voltak elépzeléseim, hogy valamiféle cakkos formába írok majd egy hosszabb kommentet, és aköré rendezem a cím betűit, de végülis egyszerűsítettem: nem lett komment (talán majd utólag) és a szöveg is csak simán - egyenesen - van.

A kép alatt a rózsákat művészkéssel vágtam körbe, a "Ketten"-t nyomtattam, a "rózsaszínben"-t kis négyzet-papírokra nyomdáztam.

Történet: Amikor megláttam a kihívást, rögtön ez a rózsás papír jutott eszembe. Már régóta nagyon tetszik, itt várakozott a fiókban, mert amikor megrendeltem még fogalmam sem volt, hogy mihez fogom felhasználni. A nagylányom ugyanis nem nagyon szereti a pinket, úgyhogy jelenkori képhez szóba sem jöhetett. Ezt a fényképet - néhány másikkal együtt - viszont épp nemrég hívattam elő (újra) olyan régimódi filmszalagról, fotolaborban, úgyhogy elég hamar a kezem ügyébe akadt, mint harmonizáló a papírhoz. Ezek után már csak idő kérdése volt, hogy kész leszek-e.

A lányom és a férjem látható rajta, 1992-ben. És mindketten rózsaszínben! Ami kislányoknál akkoriban - mint ahogy manapság is - teljesen természetes volt, viszont apukáknál (azaz férfiaknál) eléggé szokatlan és feltűnő. Persze akkor még jóérzésű férfiember nem nagyon vett magára ilyen színű holmit, csak akkor ha ..., vagy inkább még akkor sem, mert abban a korban még nem büszkélkedtek az emberek a másságukkal. És hogy az én kedves férjem mégis miért viselt ilyet? Természetesen, ő nem "más"! :-) A nadrág, ami rajta van (volt) tulajdonképpen az enyém volt, csak én nem hordtam (Rajtam elég rosszul állt. A szabása nem volt előnyös:-) - mondjuk azt.) Ő pedig abban az időben épp katona volt, és nem volt úgy kistafírozva, mint egyébként. És hát pénz terén sem bővelkedtünk. Ígyhát amikor hazajött szabadságra, azt vette fel, ami volt. És ez a szabadidőnadrág ott volt "gazdátlanul" és nagyon kényelmes és puha volt, és szabályosan kiáltozott a szekrényben, hogy "Hééé, vegyen már fel valaki". (+még rá volt írva, hogy Adidas, ami akkoriban ritkaságszámba ment, bár nem tudom mennyire volt eredeti.) Valójában én voltam az, aki rábeszélte, hogy próbálja fel, jó lesz az, ő meg - mit tehetett - belement, bár vonakodva. Aztán úgy hozzászokott (szerintem meg is szerette :-), hogy később már fel sem tűnt a szokatlan színe. De az utcára soha nem ment ki benne.

És ma meg mi van?? Divatos a rózsaszín a férfiaknak! Én is próbáltam már inget venni neki, de határozottan tiltakozott. Hát mit csináljak, nem akar trendi lenni.

Köszi, hogy benéztél! Szép napot!

ui: azért ilyen sötét a blogháttér, mert a világoson ez a halvány oldal nagyon "láthatatlan" volt. A következő bejegyzésnél talán már visszaállítom, de ha holnap napfénynél sikerül egy jobb képet csinálni, akkor már lehet, hogy holnap. ;-)

Na csináltam képet napfénynél, kicsréltem, de egyenlőre marad a sötét háttér :-)

Mama album

Ez is egy elmaradás, mert már július közepén elkészültem vele, csakhát a blogírás most valahogy nem nagyon megy nekem. És sajnos a scrap sem. Napközben (a munkahelyen :-) úgy elképzelem, hogy majd ha hazamegyek, mit fogok csinálni, milyen jó kis oldalhoz kezdek majd neki, meg hogy végre folytathatom - és talán befejezem - amiket már hetekkel (hónapokkal )ezelőtt elkezdtem, de mikor otthon odaülök az asztalhoz, nem megy. Csak üldögélek, nézegetem a papírokat, rakosgatom is, akár még vágok is, de ragasztani már NEM! Nem visz rá a lélek. Azt gondolom, hogy mi van ha később más jut eszembe és akkor már nem tudom megváltoztatni. Hülyeség, tudom, mert azért ezek nem olyan fontos döntések, mégis agyalgatok rajta. Azt hittem, hogy a nyáron majd mennyi mindent fogok alkotni, de rámjött ez a dolog, úgyhogy toporgok egyhelyben és egyre több félkész oldal gyűlik az asztalon meg körülötte...

Ezt a MAMA albumot azért valahogy csak megcsináltam, de nagyon sok ötletet vettem mások mama albumából, főként Jucának jár köszönet, esetleg fel is fedezhető némi hasonlóság, és hát az idézetet is az ő blogjáról szereztem, nagyon-nagyon köszi JUCA!

A scrap.hu Anyáknapi készlelét használtam. Szépségesek ezek a papírok, a szalagok és a virágok is hozzá. (Az betűalbum-alap YABO termék, szuper!) Anyukámnak is nagyon-nagyon tetszik. :-)
A lentebb lilának látható szivek valójában bordó színű folyékony krétával vannak szinezve, biztosan a vaku fénye tette ilyenné a fotón. (A kis sziveket mintalyuksztóval csináltam, a nagyot pedig Rikától kaptam, pont ide termett, köszi Rika!) Erre az oldalra nem tettem képet, mert nagyon le kellett volna vágni, és mivel nem digitális, hanem régi, hagyományos géppel készített képeket használtam, nem igazán tudtam szerkeszteni, csak levágni. Itt anyukám az első szülött unokával, Fruzsinával van. Hű most látom, az évszám lemaradt :-)

A feliratos cimkék is Jucától vannak. Kösziiii! Itt 3D-sen ragasztottam fel, így tudtam a kenderzsinórt átvezetni alatta.

Először azt terveztem, hogy kronológikus sorrendben haladok a képek beragasztásakor, de végülis inkább a látványra adtam. Ez az együttes kép épp azért került pont erre az oldalra, mert az akkori legkisebb unoka (Marci) aki Anyukám ölében ül, így épp kikukucskál az előző "A" betűs oldal kis lyukán.

A piros virág "szárát" a Valentin napi készlethez kapott gyöngytollal pöttyöztem:

A leveles díszeket és a fehér virágot az új lyukasztóimmal csináltam:

A következő oldalon az én két gyermekem látható Mamával. Anyukám haja színén is látszik, hogy a két kép készítése között 17 év különbség van. Itt is a bordó folyékony krétával és a kithez tartozó nyomdával díszítettem, itt már valóságosabbak a szinek.

A hátsó oldalra a mostani szülinapi bulin készítettünk egy fényképet, ez nem ragasztva van, hanem becsúsztatható. A "kisunokák", akik már elég nagyok és a nagymama aki - mellettük már - egyre kisebb. Anyukámnál főhelyre került az album, elmondása szerint rendszeresen lapozgatja, és egyre inkább értékeli a hobbymat, amit - mi tagadás - a családtagjaim többsége csak időpocsékolásnak tart. De azt mondják, ha nekem jó, akkor csináljam. Én meg csinálom, azaz csak csinálnám, mert mostanában nem megy úgy ahogy korábban, de remélem ez az egyhelyben toporgás hamarosan elmúlik.

Köszi, hogy benéztél.

SBK Blog Candy

Ezek a Scrap.hu saját tervezésű virágai. Ugye milyen szépségesek?! A Vadvirágos réten c. cikkből többet megtudhatsz róluk...

Kánikula készlet

A scrap.hu júniusi kit-klubos készletével már régóta készül ez a két oldalam. Ez itt a második, lentebb látható az első, azzal kicsit többet küszködtem, majd ott le is írom, miért. Ez viszont elég könnyen és gyorsan elkészült (nekem jobban is tetszik mint a másik :-) Íme:

A fénykép 2007-ben készült, ahogy a kommentben is olvasható Május 1-jén. Nagy családi bulik vannak ilyenkor nálunk, mindenki itt van, aki itt tud lenni. Az én testvéreim itt élnek Barcikán, az unkotesómék Szegedről jönnek, mostmár rendszeresen, direkt ebben az időszakban, itt töltenek néhány napot és nagyon jól érezzük magunkat. Anyukám pedig annyira boldog ettől, mert együtt van a család, úgyhogy ezt hagyományt semmiképp nem lehet megszakítani.

A szalagból készült virágot már régen láttam valahol az interneten, sajnos nem írtam fel a lelőhely címét, bocsánat. A sárga és a kék szalag a mostani készletből van, a zöld a tavalyi nyáriból.Ragasztottam még a a virágmintás papírra egy zöld filcvirágot és egy sárga favirágot is, hogy még plasztikusabb legyen. És a tulipánt egy kicsit én is körbe vágtam, mint már annyian előttem :-)

A kép alá ezt a kihúzható "mankót" tettem, gondolván az utókorra, mindenkihez odaírtam a nevét, hogy majd az ükunokáink tudják. :-)Persze az nincs rajta, hogy ki kinek a kicsodája, ezt majd fejtsék meg ŐK! Egy pauszpapírra tajzoltam rá a körvonalakat és próbáltam olvashatóan írni a neveket. A pausz köré akvarellpapírból ragasztottam keretet, hogy merevebb legyen és könnyű szerrel be lehessen tolni a kép alá.

És itt következik a másik oldal, ami hamarabb volt kész, de sokkal többet munkálkodtam vele. A címe: "ez nyár?" Így, kisbetűvel, mivel a betűgyöngyök között nem volt nagybetűs, meg egyébként is, az a nyár ennyit érdemel. :-)

Ez a fotó ismét a tavalyi nyaralásunkról való, amikoris igencsak hűvös volt. Bár vidámnak látszom, kicsit azért bosszantott a dolog. Előszőr egy zöld alapra készítettem el az egészet, már fel is ragasztottam, le is fényképeztem és itt a gépen meglátva jöttem rá, hogy nagyon nem tetszik. Túlságosan erőteljes volt a zöld háttér. Hát leszedtem majdnem mindent, csak a kék tépett szélű alapon hagytam rajta a "nyár" feliratot, mert az nagyon erősen daragadt. Újrarendeztem, mostmár egy fehér hátlapra, így már jobban vagyok vele. Próbáltam egy kupacba csoportosítani a dekorációkat, de így meg a szélek tűntek nekem túl üresnek. Persze lehet, jobb lett volna úgy hagyni, de nem nyugodtam. Úgyhogy kék, sárga és zöld pasztellkrtát reszelgettem rá, felváltva körbe és elmaszatoltam őket, hogy egybemosódjanak. Elég halvány lett, így a képen nem is látszik annyira. Élőben jobb. :-) De még így sem tetszett igazán, hát fogtam egy egészen vékony radírt (rotring ceruza végében van ilyen) és a radír segítségével cakkokat "rajzoltam" körbe az oldal szélén. Hát ez még kevésbé látszik itt a képen, de ezen a részletfotón talán igen:
A szöveget is újraírtam, mert az előző szerintem túl negatív volt, bár ez sem egy első osztályú komment. Dehát mit csináljon az ember, ha a nyaralás nem azt hozza, amit várunk tőle??? :-) Nos itt megmutatom az előző verziót is, de ne mondjátok, hogy jobb mint a mostani, mert már nem tudom visszacsinálni :-) Hát ennyi készült mostanában, és ebből a készletből még megmaradt a szépséges sárga -fehér papír, ami még várakozik, hogy méltó kép kerülhessen rá.

A sárga horgolt virág az anyukám keze munkája! :-)


Köszi, hogy itt jártál, gyere majd máskor is!

Madaras készlet

Ez a második oldalam a scrap. hu madaras készletéből. Ez talán nem annyira mozgalmas mint az első (ami itt lentebb megtekinthető :-), és bevallom ez nekem kicsit jobban is tetszik. Bár a másikon meg a fényképek jobbak :-)
Nos ennek az oldalnak a háttere két féle kék Bazzil kartonból készült, mert az előző oldalhoz már levágtam valamennyit, így most kénytelen voltam "toldani". És emiatt egy fehér alapkartont is használtam, amire rá tudtam rögzíteni a darab papírokat. A virágok ötletét Kim Watsonnál láttam, nekem nagyon megtetszettek.

A duplán bélyegzett kommentcimkét pedig Szilvinél láttam és ide éppen ilyen kellett (köszi Szilvi!)
Egy részletfotó:

A narancssárga szegélyes fehér lapot akvarellpapírból vágtam ki és vastag filccel húztam körben a szélén a vonalat. Után barnával tintáztam az élét.

Varrtam kézzel és géppel is. A kézi varráshoz először fél centinként lyukakat fúrtam tűvel a papírba azután fűztem át rajta a piros fonalat. Kicsikét lehetett volna szabálytalanabb is, legközelebb lehet, hogy nem mérek, csak szemre :-)

A gépi varrás elég érdekes lett. Látható, hogy a színén szó szerint érdekes, a cikkcakk minta valahogy nem akart érvényesülni. Ráhagytam, gondoltam legyen, végülis így sem rossz. Aztán ahogy kész lettem és megfordítottam, hát ott virított a NORMÁLIS cikkcakk minta! Tanulság: legközelebb a visszájáról kell varrni.

A felső "fehér íves vonalakat" amit akár felhőnek is nézhetünk, sniccerrel vágtam ki, amikor már majdnem mindennel (varrással, ragasztással) kész voltam. Olyan üresnek láttam a lap tetejét, és ezt találtam ki oda. Kicsit nehéz volt úgy megoldani hogy már a kék kartonok az alaphoz voltak varrva+alul ragasztva is, de szerencsére oldalt még nyitott volt, becsúsztattam hát alá egy fémvonalzót és így sikerült a vágás megcsinálni.

Ez pedig az első oldalam a készletből. Így utólag nézve elég mozgalmas lett, a csíkos alapnak köszönhetően, de a fiam azt mondta, hogy "Hű anya, ez nagyon profi", úgyhogy ezzel minden kételyemet eloszlatott ;-) A címben az "ö" betűket körvonalasan nyomtattam ki a többi betűtől eltérő (egyik kedvenc) betűtipusommal és utána filctollal sk. pöttyöztem. A kék szalagot kézzel varrtam, itt is előre kilyukasztottam hozzá a papírt. A chipboard cakkos szélre piros virágokat nyomdáztam, hááát lehet hogy a csíkos háttér előtt nem annyira érvényesül, mintha egy sima környezetben lenne. (Na majd máskor kipróbálom, máshol is :-)

Egy részletfotó:

Íme az elrejtett komment (mára már megvan a saját bögre, boldogan iszik belőle itthon is :-)Nagyon jó volt ezzel a készlettel dolgozni, minden darbja nagyon tetszett, bár eleinte hiányoltam a szinekből a sárgát, de végülis így is szépek lettek sárga nélkül, pedig az elején nagyon rajta voltam hogy kell hozzá valami sárgás!
És már itt is van a következő, a muffinos készlet, de erre sajnos később tudok csak sort keríteni, mert hamarosan vizsgaidőszak és mostmár nagyon kell tanulni. Óóó, ha jó gyorsan levizsgáznék, akkor...

Köszi hogy erre jártál! Jó éjt! Szép napot!

Elmaradásaim pótlása: Ajándékok, amiket kaptam+februárban készült oldalaim

Az utóbbi időben nem volt alkalmam túl sok időt tölteni a gép előtt, különböző prózai (és egyébként sem túl fontos) okok - pl: enyhe influenza, kicsit komolyabb munkahelyi gondok+válságidegbaj+létszámleépítésmizéria -miatt, de most pótolom az elmaradásaimat, időrendben.

1. A Scrapbookozz Velünk decemberi kreatív próbatételét - még ma is alig hiszem el, de -megnyertem, és eme gyönyörűséges ajándékokat kaptam:

A bélyegzőkészletet már használatba is vettem, de az albumba is készül már az első oldal. A gyönyörű papírokat meg egyenlőre csak nézegetem, mert még sajnálok belevágni (vagy tépni), de hamarosan sor kerül arra is! Mégegyszer: köszönöm szépen a szavazatokat, nagyon nagy boldogság ez nekem! :-)))))

2. A második nyereményem szintén hatalmas meglepetés volt számomra! Linsey blogján ért az a szerencse, hogy ki lettem sorsolva. És ami meg a legnagyobb meglepetés volt, hogy nem csak a blogon meghirdetett nyereményt - vagyis a 9 db szuperjó kommnetkártyát - kaptam meg, hanem még 3 csodaszép virágot is! Még sosem volt ilyen papírvirágom, eddig csak szétszedett művirágokat használtam (azt is csak ritkán), úgyhogy ezeknek a szépségeknek valami méltó helyet kell majd találnom. Megjegyzem kommentkártyám sem volt még eddig, de mostmár vaaaan! És vigyázat, mert használni is fogom!
Most pedig az elmaradt oldalak.
1. Ez a scrap.hu kit-klubjából rendelt csodálatosan szép Valentin kit-ből készült. Imádtam ezeket a papírokat, meg a szives csipkepapírt is, és Juca nyomtatható kiegészítői is nagyon tetszettek. Tettem is belőlük párat. Használtam még az új mintalyukasztóimat, dekorollót, a fentebb mutatott bélyegzőkészlet egyik darabját, és a jobbra fent lévő filcszívet pedig körbevarrtam pelenkaöltéssel (de rég csináltam már ilyet!) A "kisfiam" egyenlőre nem nagyon rajong ezért az oldalért, mert az, hogy az ölemben tartom, ma már kicsit zavarja, de mit tegyünk akkor még - 1 évvel ezelőtt - sokat csimaszkodott rajtam is, meg az apján is. Ez bizony azóta már teljesen megváltozott, sajnos eljött az idő - amit már akkor is előre láttam - hamarabb mint gondoltam. Dehát "ez az élet Babocsai néni". A kicsik is felnőnek. Ilyenkor érzi úgy az ember, hogy jó lenne megint egy baba a házba :-)
2. A második oldal, amit még itt nem mutattam meg, a scrapbook.hu egyik kihívására készült. Liftelni kellett molle gyönyörséges oldalát. A kisfiam egyik óvodás-kori farsangi jelmezét örökítettem meg. A Kistehén akkor, 2003-ban, robbant be a köztudatba, és az én gyermekeim is rajongók lettek. Bevallom engem sem hagyott hidegen. :-) Még egy kazettát is vettünk, amin rajta van az a bizonyos első nóta. AZ egész jó, a többi szám viszont hallgathatatlan :-) De a kazettaborítón olyan jópofa a rajz, fel is használtam az oldalamhoz: a jobb alsó sarokba egy fóliára másolva tettem oda. A fényképen Anyukámmal táncol a Kistehén. A jelmezt Anyukám varrta, de azért Beni és én is részt vettünk az alkotásban, az instrukcióinkkal :-) Jó is volt az az időszak, minden évben kitalált valami újabb ötletet a gyermekem (volt már béka, skorpió és ördög is), és mi pedig készégesen megvalósítottuk az ötleteit. Manapság, 10 évesen, már nem jelmezezik, csak a közös beöltözésben vesz részt (az idén tököknek öltözött az egész osztály!) Végülis nem nagyon hiányzik a farsang előtti jelmezmizéria, mert mindig probléma volt belőle, hogy mi is legyen és amikor már kitalátuk akkor a megvalósítás. Szóval nem hiányzik nagyon. Csak kicsit.

Felhasználtam: kék Bazzil karton, K&Company papírok, filcszalag és milton a Rayhertől

Köszi, hogy itt jártál! Jó éjt! És szép napot!