A második oldal a második SV kihívásra

Elkészültem a második pályázati oldalammal is a Scrapbookozz Velünk-re. Ahogy korábban írtam, ez Grétámról szól, mert ő is huncut. Meg hát így igazságos. Igaz, hogy a kisfiamnak még nem csináltam ajtódíszt, pedig neki is járna. Be is van tervezve, csak még egy kicsit gondolkodok a megvalósításon :).

Ez az oldal is több (azaz épp 3) kartonból van: a 2 mintás a Rayhertől van, a harmadik - a lila -sima karton (ami valójában annyira vékony volt, hogy rá kellett ragasztani egy műszaki rajzlapra. Hát ez van, ha valaki egy kisvárosban lakik, ahol, a papírboltok azt árulnak, amit ők akarnak és nem azt ami nekem kellene). Nos, először méretre vágtam mindet, aztán a lilát körbefestettem fehér akrilfestékkel. A csíkos karton felső szélét krétáztam, rózsaszín pasztellkrétával, ami - szerintem - nekem megintcsak nem sikerült olyan jól, mint másoknak, de egyenlőre még csak barna tintapárnám van, az meg nem illett ide, ígyhát kénytelen voltam pasztellkrétázni. Az oldal legfelső szélére mintás pauszból kivágott cakkokat tettem, de mivel nem nagyon látszott a minta, átrajzolgattam fehér lakkfilccel, így - erősen figyelve - már valamennyire látható. Ha újra kezdeném, ezt a mintás pauszcsíkot inkább a lila lapra tenném (ehhez persze át kellene variálni az egészet). Hát majd máskor úgy teszek :).

Lányos oldal lévén a szalagok és a virágok szükségszerűek, igaz virágom még nem nagyon van, később ha majd lesz, talán rápakolok néhányat. De az is lehet, hogy nem :). A madeiraszalagokat csak egyszerűen ragasztottam (varrni még nem mertem a múltkori élmény után, pedig jól mutatott volna), a varrás helyett hullámvonalú ollóval vágtam el a papírszélt. A rózsaszín szalag befűtéséhez a lyukakat - igazi lyukasztó híján :) -szív formájú mintalyukasztóval csináltam. Korábban a bátyámnak készült albumnál is ezzel lyukasztottam a lapokat, de hamarosan be kell szereznem egy valódi lyukasztót, mert ezzel ugyebár csak a lapok szélén lehet, és hamarosan már középen is akarok majd lyukasztani... (Vigyázat, öveket bekapcsolni: Rohamos fejlődés következik :)))

Az idézet - remélem látszik, hogy - egy felkiáltójelet mintáz: üzenet a lányomnak, bár azért szerintem neki - 16 évesnek - szánva, talán nem ártana hozzátenni, hogy móóódjával :)!

Ezen a részletfotón látható a mai szerzeményem, a jobb alsó sarokban a virágocskák:

Ezeket az Oriflame-től rendeltem (és épp ma érkezett meg, hurrá!) - felfűzhető nyaklánc kislányoknak! Vagyis - majdnem - nekem :) Színét tekintve a fénykép megint mást mutat: valójában az egyik mélybordó, a másik világos rózsaszín, közepükön sárga körökkel. Az irodában csodálták is, hogy milyen szép meg aranyos, meg hogy majd milyen jó nyakláncom lesz nekem ebből (nyakláncmániás vagyok). Csak egyiküknek mondtam meg, hogy valójában mire is akarom használni. Kicsit úúúgy nézett rám... S akkor hosszas magyarázásba kezdtem, hogy mit is jelent az a szó magyarul..., meg hogy miért is jó ez az egész... Végül azzal summázta: "De jó neked, hogy ilyenekre is van időd". Hát igen, jó! (Néhányat azért lehet hogy felfűzök...)

Ezen a másik részletfotón semmi különös részlet nincs, csak úgy idetettem :) Azaz annyi mégis, hogy ha majd veszek valahol "igazi" scrap-virágokat, (vagy művirágot, amit eddig még nem találtam a környékünkön) akkor ide - a bal sarokba - a formalyukasztózott papírvirágok helyére teszem fel.

Hát ennyi. Lányom még nem látta, mert vasárnap elutazott és akkor még elég kezdeti stádiumban volt az oldal, csütörtökön jön haza. Kíváncsi vagyok mit szól a szövegekhez, bár gondolom jóváhagyja, végülis semmi kompromittáló nincs bennük.

Köszi, ha megnéztél, és köszibb, ha elolvastál!
És nagyon köszi (legköszibb:) ha írsz is valamit!