Több dologgal is.
1. A legutóbbi az olvasós játék. Rikától kaptam már jópár napja, nagyon örültem, hogy gondolt rám ismét, Időközben elutaztunk, haza is értünk és csak most jutottam el oda, hogy írjak. Tehát a játék az, hogy a jelenleg olvasott könyvem 161. oldalának 5. mondtatát kell leírni, és 5 blogolónak továbbítani a játékot.
Az én mondatom: " Ne sírj, ne sírj." Ennyi. Elég rövid kis mondatka, és ebből egyáltalán nem derül ki, hogy mi is lehet ez a könyv. De az ezelőtti és az utána következő mondat is kb. ilyen tartalmú. Mivel éppen sír a címszereplő, mert épp megkérték a kezét, immár az ötödik kérő, de most igazán nagyon boldog. A címe tehát: Desirée. Annemarie Selinko írta. Romantikus történet, Napoleon idejében játszódik, és már nem először olvasom, nagyon szeretem.
Továbbküldeni most sem fogom a játékot, mert szerintem én vagyok az utolsó aki a blogjára feltette (végülis, ami egyszer elkezdődik az valahol véget is ér).
2. A másik elmaradásom, szintén egy blogjáték amit szintén nem adok tovább, mert ez még régebbi, mint az előző. Ez a Limonádé díj. Rikától kaptam ezt is, nagyon köszönöm neki, olyan jólesett hogy kaptam ezt a díjat, mert szeretem a limonádét, és mert ez az első díjam. :-)Úgyhogy nagyon köszönöm, és sajnálom, hogy ezt sem küldtem tovább, de akkor is elég elfoglalt voltam, úgyhogy mire már feleszméltem, mindenki megkapta, nem is egyszer.
De levontam a tanulságot: ha mégegyszer kapok valamit, máris-azonnal küldöm tovább, addig nem fekszem le aludni, amíg meg nem csinálom a blogbejegyzésemet. Ha valaha kapok még ilyesmit...
1. A legutóbbi az olvasós játék. Rikától kaptam már jópár napja, nagyon örültem, hogy gondolt rám ismét, Időközben elutaztunk, haza is értünk és csak most jutottam el oda, hogy írjak. Tehát a játék az, hogy a jelenleg olvasott könyvem 161. oldalának 5. mondtatát kell leírni, és 5 blogolónak továbbítani a játékot.
Az én mondatom: " Ne sírj, ne sírj." Ennyi. Elég rövid kis mondatka, és ebből egyáltalán nem derül ki, hogy mi is lehet ez a könyv. De az ezelőtti és az utána következő mondat is kb. ilyen tartalmú. Mivel éppen sír a címszereplő, mert épp megkérték a kezét, immár az ötödik kérő, de most igazán nagyon boldog. A címe tehát: Desirée. Annemarie Selinko írta. Romantikus történet, Napoleon idejében játszódik, és már nem először olvasom, nagyon szeretem.
Továbbküldeni most sem fogom a játékot, mert szerintem én vagyok az utolsó aki a blogjára feltette (végülis, ami egyszer elkezdődik az valahol véget is ér).
2. A másik elmaradásom, szintén egy blogjáték amit szintén nem adok tovább, mert ez még régebbi, mint az előző. Ez a Limonádé díj. Rikától kaptam ezt is, nagyon köszönöm neki, olyan jólesett hogy kaptam ezt a díjat, mert szeretem a limonádét, és mert ez az első díjam. :-)Úgyhogy nagyon köszönöm, és sajnálom, hogy ezt sem küldtem tovább, de akkor is elég elfoglalt voltam, úgyhogy mire már feleszméltem, mindenki megkapta, nem is egyszer.
De levontam a tanulságot: ha mégegyszer kapok valamit, máris-azonnal küldöm tovább, addig nem fekszem le aludni, amíg meg nem csinálom a blogbejegyzésemet. Ha valaha kapok még ilyesmit...
1 megjegyzés:
Szívesen Ivi, igazán nincs mit. Amúgy a továbbadás egy idő után tényleg nehéz, de hát ez csak játék. Néha én is elkummantom, de pssz!
Megjegyzés küldése